Enniyen jártatok itt.:)

2012. június 24., vasárnap

III.Rész


Ez a hang....hisz ez a hang a Rické...Rick Collins.Hogy kerül ő ide?!
 -Szia anyu!
 -Szia kicsim.-ahogy bennebb mentem a szoba felé, megpillantottam Ricket, aki a gyönyörű égszínkék szemeivel rámnézett.
 -Szia Kelly.-mosolygott rám kedvesen.
 -Sz-szia.-azt sem tudtam mit mondjak, pedig észszerű volt, hogy mit kell mondanom.
 -Kelly, én most magatokra hagylak titeket, ebédet kell főzzek.-lassan megindult a konyha felé, majd visszanézett és kacsintott egyet,én meg elpirultam.
 -Azért jöttem, mert tudom, hogy a legjobb tanuló vagy, én meg nem vagyok valami jó matekból...tudnál korrepetálni? Ha gondolod, fizetek is érte...csak valami jó egyetemre szeretnék járni, és ha matek nem megy jól, akkor az egyetemes álmom a semmibe vész.-nagyon szerény meg nagyon aranyos volt.Lehet erre nemet mondani?! Egyáltalán lehet neki bármire is nemet mondani?..
 -Ja, igen, korrepetálhatlak.De nem kérek érte pénzt.Csak mondd mikor lenne neked jó, és én segítek a matekba.- úúúristen, Rick Collins, a suli leghelyesebb pasija itt a házamban, és még sokat lesz itt, meg korrepetálni fogom.
 -Hát suli után, kedden meg csütörtökön öttől hatig megfelelne?
 -Persze.Akkor holnap jössz is? Vagyis mivel ma hétfő, holnap meg kedd.- kicsit össze voltam zavarodva, meg vigyorogtam rá, mint a fakutya....
 -Ha nem gond, akkor holnap jönnék is.
 -Jaj, nem gond.Akkor holnap.-mosolyogtam, majd kinyitottam neki az ajtót.
 -Viszlát Kelly, és köszönöm.- bárcsak el sem köszönt volna, és egész nap beszélgethettünk volna...de hát így is jó, hogy már holnap láthatom.
Hamar nekiszöktem a gépnek, hogy tudjam megírni Hayleynek, hogy Rick itt volt meg hogy én fogom őt korrepetálni.Csak ez a kis művelet nem nagyon sikerült, mivel ahogy rá akartam ugrani a székre, az feldőlt, én meg a földön landoltam.Nagyon vicces lehetett, bár én nem nagyon röhögtem.Nővérem, Ashley berontott a szobába ijedten, hogy mitörtént, majd mikor meglátott a földön, röhögőgörcsöt kapott.
 -Ash, én is szeretlek, de most felsegítenél a földről?-ekkor már az ágyamon fetrengett meg fogta a hasát.
 -Ja persze.-megfogta a kezem, én meg lerántottam őt magam mellé.Mostmár mindketten röhögtünk.
 Amúgy imádom őt. Két évvel idősebb nálam, és nála jobb nővért el sem tudnék magamnak képzelni. Soha nem veszekedtünk, kivéve mikor ki akart költözni Rómába a pasijával, aki egy szélhámos, és erre Ashley idővel rájött és elhagyta őt.
 Beszélgettünk kicsit, majd kiment a szobámból, én meg SIKERESEN ráültem a székre, és nekiszöktem a Twitternek.Volt 3 új követőm.1.valami arab, 2. valaki akit nem ismerek, és 3.Harold Parker.Ez a Harold a mekis pasi...honnan tudja a nevem?!...Na mindegy.A Twitterből mára ennyi elég is. Most jön a Facebook, ott megírom Hayleynek, hogy mi történt ma. 125 értesítő.WTF?!...100 abból az, hogy a legrondább pasi a világon belájkolta a képeimet, 1 meg az, hogy Halyey Walker frissítette az állapotát: Nincs jól...
 Van egy barátkérő értesítésem is.: valami arab,Jesszus, ennyire bejövök az araboknak?!
Az úgy szép...
  *Chat*
 Szia Hayley.:) Jobban vagy már?
 Szia Kelly, valamivel jobban.Történt valami azóta,mióta hazajöttem?
 Történt.Emilyt láttam egy másik pasassal, kb 10 perccel azután, hogy Harolddal volt.
 Ő mindenkit csak kihasznál.Nem tudom megérteni ezt a nőszemélyt...
 Én sem...
*lentről Ashley kiált*

-Kelly, jössz plázába?
-Igen, várj.- ha plázázáni akar menni, akkor nincs idő másra, vagyis most nem tudom elmondani Hayleynek, hogy korrepetálni fogom Ricket.
-Siess!
*Facebook chat*
-Hay, kell mennem plázába Ashleyvel.sziia.puszi.:)
-Oké.Jó vásárlást!

Felöltöztem, és elindultam lefelé a lépcsőn, lent meg Ash már várt. Úgy kivolt csípve, mintha nem is plázába mentünk volna, hanem buliba.
 -Hallom, Rick, az “álompasid” ma itt volt és megkért, hogy korrepetáld őt.
 -Héé, nem is az álompasim, te meg honnan tudod amúgy?
 -Az nem lényeges.Tudom és kész.És ne mássz rá egyből, csak szép lassan.-ennyire bunkó lenne a nővérem?! Jesszus, mi az már hogy ne másszak rá egyből?!....Nem is állt szándékomban rámászni.
 -Ash! Ez komoly?!...Te meg hogy állsz az újdonsült pasiddal?- úgy kb 2 hete Ash nem aludt itthon, anyu meg kihívta a rendőrséget, mert nemtudta, hogy hol van.És akkor még nem is tudtuk, hogy pasija van.A megye összes rendőre őt kereste, ő meg reggel beállított az ajtón, anyu meg mint aki szellemet látott, sikított egyet, és a nyakába ugrott, mikor meg elmondta, hogy hol aludt, anyu rögtön odaparancsoltatta a fiút, hogy ismerje meg,és Ashleyt elvitte a nőgyógyászatra, hogy megnézze szűz-e még…Majd telefonált a rendőrkapitánynak, hogy meg van a lánya.
 -Ja, megvagyunk…Amúgy kellene vennem egy új magassarkút.Ha marad pénz, neked is veszek.Látod milyen nagylelkű vagyok?
 -Ja persze, te mindig.-amúgy tényleg sokszok nagylelkű, meg soksz
 or egoista is.

Bementünk a plázába, ahol jobbra az első üzlet cipősbolt volt.Legtöbb cipőmet ott vettük.Imádom azt a boltot.Van egy 15 emeletes polc, amin minden féle cipő megtalálható.Ash kiválasztott onnan egy magassarkút, ami a 11. polcon volt.Felmásztam a létrán, hogy tudjam elérni, de a lábam megcsúszott és leestem.Éreztem, ahogy zuhanok, és tudtam, hogy nem tudok semmmit az ellen tenni, hogy valami bajom ne legyen.A földön landoltam, éreztem, hogy valamim eltört és azt is éreztem, hogy iszonyatosan fáj.
Láttam, hogy sokan odajöttek megnézni mi lett, de már cask halványan láttam és végül már csak a mentő hangját hallottam….Többre nem emlékszem, csak, hogy a kórházban ébredtem fel, és rettentően fájt a fejem.
 Bejött egy orvosnő, a mellén lévő kitűzőről tudtam meg a nevét.Úgy hívták, hogy Dr.Anne Holloway. Kedvesen köszöntött, majd elmondta, hogy agyrázkódást kaptam, és még egy idejig bent kell ülöm a kórházba….kb öt perc múlva bejött a nővérem.
 -Kelly, nem szabadott volna hagynom,hogy fel mássz a létrára…
 -Semmi baj, Ash, nem a te hibád.Ide tudnád adni a mobilod? Fel kell hívnom Ricket, hogy a holnapi matek óra elmarad…
 -Igen, persze.-gyorsan kikapta a zsebéből a telefont, és a kezembe nyomta.Én elkeztem bepötyögni Rick számát, amit fejből tudtam.
 *kicsöng*
 -Halló, igen?- szólt bele Rick.
 -Helló Rick, itt Kelly. Az a baj, hogy a holnapi matek órát el kell halasztanunk, mert a plázában leestem és agyrázkódásom van.
 -Sajnálom, Kelly. Bemegyek hozzád a kórházba! Fél óra és ott vagyok.
 -Rick...-és letette a kagylót.

2012. június 23., szombat

II.Rész

Hayley sírvafakadt és kirohant a McDonald’sból, én meg utána. Tudtam, hogy mennyire fáj ez neki, nem is csak azért, hogy Emmilyvel smacizik, hanem azért is, mert Em mindenkit kihasznál, és legtöbbet csak azért, hogy minket féltékennyé tegyen, és ez sokszor sikerül is neki.
 -UTÁLOM Emily Cox-ot! 

-Én is utálom őt, Hay, de most erős kell lenned és nem hagyhatod, hogy Emily elrontsa a kedved.- ha valaki elrontsa a kedvét, akkor pár napig nem szól hozzá senkihez, míg le nem tisztázza azt magában.
-De miért kell ezt csinálja velem?!...és hát, ma reggel mikor láttam a pasit, amúgy Haroldnak hívják, de ez nem lényeges...nos, mikor egymásra néztünk, akkor Emily a McDonald's-ba volt és figyelt minket. Tudhattam volna, hogy mire készül és akkor nem kellett volna ide jönnünk...de már mindegy.-előtte annyira sírt, hogy ezt a pár szót nyögve tudta csak kimondani.
*öt perccel kérsőbb* [ a Meki udvaránál messzébb nem értünk el ]

-Hello csajok, hozhatok valamit?- egy kedves férfi hang hallatszódott mellőlem.Felnéztem, és Hayley álompasiját láttam magam előtt, azt az embert aki az imént Em-mel smacizott...-Amúgy Harold Parker vagyok, és itt dolgozom a McDonald's-ba felszolgálóként.
-Igen, tudjuk! És nem kérünk semmit! - éreztem, hogy Hay azt is hozzá tenné, hogy "további jó smárolást Emily Cox-szal", de nem mondta, mert van benne annyi illedelmesség.
-Ha mégis kérnétek valamit, én itt leszek bent a Meikben.- egy műmosollyal a száján beviharzott az "étterembe".
-Kelly, azt hiszem, jobb lesz, ha én hazamegyek.Nem érzem túl jól magam.-és tényleg nem érezte valami jól magát.
-Okés.Hazakísérlek.-ajánlottam fel.
-Nem kell, kösz.Itt egy taxi, az majd hazavisz.És köszönöm, hogy mindig mellettem állsz!
-Ugyan, MINDIG! De...-elakartam mondani, hogy lehet, hogy a Harvardra fogok járni suliba, de beült a taxiba, az meg elhajtott előttem.
*telefoncsörgés*
 -Szia kicsim, haza tudnál jönni? Valaki vár rád itthon.-rám?! ki várhat rám? Hayley tuti nem, mert most ment haza, és más nem nagyon várhat, mivel nagyjából csak Hay a barátnőm...
-Szia anyu,persze.Öt perc és otthon vagyok.Amúgy ki vár?- és tényleg.Sejtésem sem volt róla, hogy ki lehet az.
-A nevét nem mondta, de egy helyes fiú az.-helyes fiú?...én egy helyes fiút ismerek, a neve Rick Collins, évfolyamtársam a suliban, és annak kevés a valószínűsége, hogy ő lenne az.
-Sietek!
  Hazafele menet megláttam Emilyt egy pasival, aki százszázalék, hogy nem Harold volt, mivel ennek a pasinak fekete a haja, Haroldnak meg barna. Hogy mekkora egy ribanc ez az Emily! Nicole meg Emma is általa lettek ennyire szemetek.Emma alsóban osztálytársam volt,és jól  megvoltunk.Emilyt akkor még csak látásból ismerte, és nem volt valami jó véleménnyel róla. Aztán Emma elment egy más osztályba, és Em osztálytársa lett. Emily meghívta a szülinapi partyjára, és ott Emma nagyon megváltozott.Egy éjszaka alatt a 4 éves barátságunk véget ért...
  Pár perccel később már az ajtónk előtt álltam.Egész hazáig azon gondolkoztam, hogy vajon ki lehet az a "helyes fiú".Benyitottam az ajtón, és egy kellemes férfias hangot hallottam beszélgetni anyukámmal.Egy pillanat, és ezt a hangot ismerem....

2012. június 22., péntek

I.Rész


   - Kelly, az igazgatónő ma felhivott, hogy megint kitűnő a bizonyitványod, és hogy a Harvard egyetemre is bekerülhetsz.- igen Kellynek hivnak, és 17 éves vagyok, Londonban élek. Sokan lenéznek, mert jobb jegyeim vannak, mint bárki másnak. DE van egy valaki, aki igy szeret ahogy vagyok, és nem azért szeret, mert okos vagyok, vagy mert szép. Ő magamért szeret. A neve Hayley, a legjobb barátnőm, meg padtársam. Ám van olyan is, aki tiszta szivből gyűlöl, és ez kölcsönös is. A neve Emily Cox, aki a két ”legjobb bartánőjével”, Emmával meg Nicolevel mindenkit lenéz, akinek nincs annyi pénze, mint Emilynek, meg aki nem olyan ”szép” mint ő.
   Hayley-vel születésünktől fogva ismerjük egymást, mert a szüleink egy iskolába jártak, és azóta is tartották/tartják a kapcsolatot. Főleg igy, hogy Hayley meg én a legjobb barátnők vagyunk. Hayley nem a legjobb föciből, igy én korrepetálom őt.
  - A Harvardra engem?! – akardt el a lélegzetem, e szavak hallatán. Én nagyon szeretnék a Harvardra járni, mivel imádok tanulni, és sokan mondták, hogy nagyon jó iskola, de mi lesz Hayley-vel? Én nem szeretném őt itt hagyni... – De nem mehetek...
  - Ugyan miért nem?!
  - Mert Hayley-t nem hagyom csak úgy itt... Majd még meglátom, oké?
  - Te tudod, de ha ezt kihagyod, egy életen át bánni fogod. – anyum mindig is azt szerette volna, hogy bekerüljek, most meg itt a lehetőség, és...
  - Kelly, ezt nem hagyhatod ki. Én bármit megtettem volna, hogy a Harvardra bekerüljek, előtted meg itt áll ez a lehetőség és csak úgy nemet mondassz rá.Szerintem gondold meg jobban.- próbált rábeszélni a nővérem is, Ashley.
  *telefoncsörgés*
  - Halló.Szia, Hayley.
  - Szia, ma nem megyünk Mekibe? Dolgozik ott egy helyes srác, és ááá.Reggel láttam bemenni dolgozni, és rámnézett, és olyangyönyörű barna szemei vannak. Kérlek Kelly, muszáj őt látnom.
  - Háát, oks. Fél óra múlva a plázánál?
  - Jajj, köszönöm.Mondtam már, hogy imádlak?! Jajj, de olyan helyes, meg...- ezt muszáj volt félbe szakitanom, mert hanem minimum 20x elmondja hogy milyen aranyos meg cuki meg minden.
  - Igen, mondtad már. És én is, de most megyek öltözni, és jobb lesz, ha te is öltözöl, ha nem akarod, hogy lekéss az álompasidról.
  - Ja oké. FÉL óra! – mondja ezt ő, és mindig a megbeszélt idő után 15 perccel ér oda.

  Gyorsan letusoltam, madj felkaptam a lila rövidnacimat, meg a fekete pólómat, és hipp-hopp, lent is voltam az ajtónál.Ahogy kiléptem az ajtón, megcsapott a meleg, ám de kellemes szél. És ez még csak az árnyék. Hát úgy kb. 35 fok van, én meg fekete pólóban vagyok, és már nem megyek vissza átöltözni, mert még van 5 percem.
  Amúgy Hayleyvel nagyjából egyforma az izlésünk, és ha ő azt mondja hogy helyes, akkor nagyon meglehet, hogy az.
-         Óóó helló.- ugrott a nyakamba Hayley.- Siessünk, éhes vagyok! – aha persze, hogyne, azért siet mert éhes, ezt ő sem mondhatja komolyan.
-         Okés, menjünk.- és elindultunk. A plázától pár lépésnyire van a Meki, ahol sokszor ingyen kajálunk, mivel apum a főnök, csak nincs itthon soha, mert az ország majdnem minden részén megtalálható a McDonald’s , és ő ”mindenhol” ott kell legyen...
-         -Kelly, a pultnál kell legyen, gyere mááár...- odamentünk, de a látvány nem volt valami szívmelengető...Hayley álompasija épp smárolt EMILYvel, akit az imént említettem nektek...
Hayley sírvafakadt és kirohant a McDonald’sból, é meg utána. Tudtam, hogy mennyire fáj ez neki, nem is csak azért, hogy Emmilyvel smacizik, hanem azért is, mert Em mindenkit kihasznál, és legtöbbet csak azért, hogy minket féltékennyé tegyen, és ez sokszor sikerül is neki.
 -UTÁLOM Emily Cox-ot!